Herpes simplex keratitisekben végzett \ud perforáló keratoplasztika posztoperatív \ud terápiája | Postoperative therapy of penetrating keratoplasty in herpes simplex keratitis

摘要

Bevezetés: A herpes simplex vírus által okozott szaruhártya-gyulladás a leggyakoribb oka a cornea centrumában kialakuló hegnek, amely látásvesztést okozhat. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a perforáló keratoplasztika eredményességének felmérését a szisztémás antiherpeses és immunszuppresszív terápia alkalmazásának tükrében. Módszer: Perforáló keratoplasztikán átesett 12 betegen végezték a retrospektív randomizált vizsgálatot. A műtéti beavatkozásig eltelt idő az első keratitis megjelenésétől számítva átlag 18 év volt (5–40 év). A műtéti indikáció 9 esetben a látás javítása, 3 esetben a cornea perforációjának megelőzése volt. Szisztémás kezelésként 9 beteg herpeszvírus elleni (acyclovir) és immunszuppresszív (mycophenolat mofetil), 2 beteg csak herpeszvírus elleni kezelést kapott, egy betegnél nem alkalmaztak szisztémás terápiát. Az átlagos követési idő 53,1 hónap volt (16–84 hó). Eredmények: A látásjavító célú 9 műtét közül 8 esetben a transzplantátum átlátszóan, ereződés nélkül gyógyult. Mind a 8 beteg acyclovir és mycophenolat mofetil kezelésben részesült. Egy esetben – amikor a beteg szisztémás kezelést nem kapott – recidíva és rejectio is fellépett. Az akut gyulladásos tünetekben végzett műtétek közül egyben gyógyult a transzplantátum átlátszóan, recidíva- és rejectiomentesen; a beteg acyclovir és mycophenolat mofetil terápiában részesült. Két esetben recidíva és rejectio is fellépett. Ezek közül egyben a beteg acyclovir és mycophenolat mofetil, egyben csak acyclovirkezelést kapott. A látóélesség minden esetben javult, 3 esetben a látást egyéb tényezők befolyásolták. Következtetések: A szisztémás acyclovir és mycophenolat mofetil terápia sikerrel alkalmazható herpes simplex keratitisben végzett perforáló keratoplasztikák után. Az acyclovir csökkenti a recidívák számát, a mycophenolat mofetil a transzplantátum rejectióját. A műtét időpontjának megválasztása döntő; a gyulladásmentes, heges állapotban végzett műtétek jobb eredménnyel kecsegtetnek. Orv. Hetil., 2013, 154(52), 2065–2070.\ud | \ud Introduction: Keratitis due to herpes simplex infection is a common cause of corneal damage resulting in impaired vision. Aim: The aim of this study was to assess the outcome of penetrating keratoplasties in patients treated with systemic antiviral and immunosuppressive drugs. Method: The authors retrospectively analysed data of 12 patients who underwent penetrating keratoplasty. The average age at onset of the first keratitis preceding surgery was 18 years (between 5 and 40 years). The indication for surgery in 9 cases was to improve vision and in 3 patient to prevent corneal perforation. Nine patients were given both acyclovir and mycophenolate mofetil, as anti-viral agent and immunosuppressive treatment, respectively. Two patients were treated with anti-viral agent only while one patient received no systemic therapy. The average follow-up time was 53.1 months (between 16 and 84 months). Results: Of the 9 patients who underwent surgery for improving vision, 8 patients had transparent grafts during follow up without vascularization. All eight patients had been treated with acyclovir and mycophenolate mofetil. In one patient who had no systemic treatment recurrence and graft rejection was observed. Only one of the surgeries performed in acute stage of inflammation resulted in a properly healed transparent graft without recurrence and rejection. In this patient acyclivir and mycophenolate mofetil therapy had been given previously. In two cases the preventive – full or partial – systemic treatment had no effect. The visual acuity improved in all cases. In three patients visual acuity was influenced by some other factors as well. Conclusions: The systemic acyclovir and mycophenolat mofetil therapy is fairly successful in perforating keratoplasty due to herpes simplex infection. Acyclovir decreases the risk of recurrence, while mycophenolate mofetil may prevent graft rejection. The timing of surgery is decisive; it leads to better results when performed in a scarred, noninflammatory state. Orv. Hetil., 2013, 154(52), 2065–2070.\ud